A Kortárs oldalán most vált elérhetővé Csordás László A felkészüléstől a szétszóródásig
című írása. Nem akarok róla hosszan értekezni, bizonyos
szempontokat-problémákat korábban a szerzővel már magánlevelezésünkben
tisztáztunk, de néhány megjegyzés kikívánkozik belőlem..
Elsőül
örvendetesnek gondolom, hogy (egy-két korábbi hasontárgyú írásától
eltérően) ezúttal, igen helyesen, a problémák felől közelíti meg témáját
és bizonyos szakmai szigorral igyekszik számba venni a fiatalabb
tollforgató generáció egyes tagjainak teljesítményét. Fontosnak tartom,
hogy a korábbi (már-már komikus) túlértékelések helyett most a kritikus észrevételek dominálnak,
még ha ezek esetében gyakorta mások idézetei mögé bújuk is. Helyesen
látja és érzi a jelentős hiányosságokat, nem állítja sem azt, hogy lenne
új írógeneráció, sem azt, hogy ennek kibontakozásához elegendő szellemi
muníció állna rendelkezésre.
Másodjára meg kell jegyeznem, hogy bár a korábbi túlértékelésektől jobbára tartózkodik, továbbra is hiányolom a pontos különbségtételt a valódi és a dilettánsnak méltán nevezhető irodalmi produktumok között.
Persze érzem helyzetének nehézségeit is: akivel egyik nap együtt
utazom, szereplek, sörözök, arról kínos lenne másnap leírnom, hogy
süvöltő fűzfapoéta vagy két lábon járó közhelygyűjtemény. De ha ilyesmit
nem is hánynék a haverom szemére, Tersánszkyhoz talán mégsem
hasonlítanám... És (egy másik esetben) a botladozó suta sorok egymás alá
rakása esetben semmiképpen nem céloznék a költői hermetizmusra. Amely
irányzat azért pár világhírűvé vált költőnek köszönhetően kicsikével
magasabb fán lakik.
(Mégsem vethetek a szerzőre követ,
hiszen a „hőskorban” én is inkább csak a pozitívumokat kerestem
„harcostársaimban”. Én is azt hittem, amit talán most Csordás, hogy jó
ügyet szolgálok a tupírozással. Főleg, ha a tét nem kisebb, mint a
kárpátaljai magyar irodalom létének a bizonyítása. Ma már ellenkezőleg
gondolom mindezt, de belátom, hogy az esetleges kései értelmezéshez egy
ilyenfajta korai tapasztalat nem spórolható meg.)
Végül:
azon már túlléptem, hogy az olyanfajta írásbeliségnek a
létjogosultságát eleve megkérdőjelezzem, mint amilyent helybéli
alkotóink zömének tollából olvashatunk. Hajlandó vagyok elhinni
(Csordásnak is), hogy az ilyen sutácska versírászatnak és nyökögő
történetmondásnak is van „lokális értéke”. Ám ha lokális, akkor helyén
kell kezelni.
_________________
Az olasz költészetben az hermetizmus egy olyan irodalmi irányzat, amely az 1920-as és 1930-as években alakult ki. Az irányzat képviselői, köztük Giuseppe Ungaretti, Eugenio Montale és Salvatore Quasimodo, a költészetet arra használták, hogy kifejezzék a modern ember létbizonytalanságát és a világban való elveszettségét. A hermetikus versek gyakran tömörek és homályosak, és gyakran használnak metaforákat, szimbólumokat és képi nyelvet.
Ezen irányzat az olasz költészetben a futurizmus és az espressionista mozgalmak hatására alakult ki. A futuristák a hagyományos költészet szabályait elutasították, és a költészetet arra használták, hogy kifejezzék a modern világ mozgalmasságát és dinamikáját. Az espressionista költők pedig a belső érzések és a tudat mélységeit igyekeztek megragadni.
Az hermetizmus az olasz költészetben egy jelentős irányzat volt, amely jelentős hatással volt a későbbi költőkre. A hermetikus költők új nyelvet és stílust teremtettek, amely tükrözte a modern ember létbizonytalanságát és a világban való elveszettségét.
________________________
Más: Szolgáltatások - laptop szerviz - mobil télikert - Ungvár Kiadó, Seo
Nem először próbálkozom „műfajteremtéssel”. A kifejezés persze túl nagyképű akkor is, ha előttem senki sem írt limerikben sírverseket, mint ahogy a posztmodern koan létrehozásában is szűz területen botladozom. Most újabb határmezsgyén próbálok egyensúlyozni.
 |
| Orbán Keresztapa-pózban |
 |
| Orbán Viktor mondjon le - Elvtársak, itt a vége - Tovariscsi, konyec |
Hat nappal tiltakozásom - Virtuális szerver József Attila szobrának eltávolítása ellen - meghirdetése után megjelent akciómról az első sajtóhír (KISZó Online):
Szerver Élőlánc - József Attila szobra - tiltakozás
Amikor kiválasztják az alkalmazásaik szerveren való elhelyezésének módját, a felhasználók választás előtt állnak - fizikai vagy virtuális szerveren való elhelyezés. Még ha a választás ebben a helyzetben nyilvánvaló is, nehéz a megfelelő választást meghozni, amikor olyan kifejezések jelennek meg, mint a felhőszolgáltatás és a számítási felhő.
Az egyes megoldások előnyeinek és hátrányainak megértéséhez nézzük meg, mi a különbség a két lehetőség között. Ha adatokat helyez el egy fizikai szerveren, akkor minden erejét megkapja a rajta tárolt alkalmazások futtatásához, hiszen a fizikai szerver valódi berendezés, amelynek ereje Önt illeti. Nem számít, hogy az Ön tulajdona, vagy adatközpontban bérli, processzort, RAM-ot és merevlemezeket használnak a telepített szoftver futtatásához.
Most beszéljünk a virtuális szerverekről - VPS. A virtuális webszerver egy fizikai szerver alapján jön létre, ami azt jelenti, hogy a kapacitása virtuális szerverekre van felosztva. A VPS birtokolja a fizikai szerver szükséges attribútumait is – a processzort, a RAM-ot és a merevlemezeket, amelyeket virtualizációs környezetben osztanak fel a VPS között. Első pillantásra úgy tűnik, a dedikált szerver a megfelelő választás, hiszen az erejét nem osztják meg más VPS-ekkel, hanem egészen addig, amíg fel nem tesszük magunknak a kérdést, hogy mennyibe kerül egy virtuális szerver. Egy virtuális szerver bérlése olcsóbb, mint egy dedikált szerver bérlése, ráadásul a több VDS egy fizikai szerveren való jelenléte általában nem okoz kellemetlenséget. De mi a helyzet a VPS megbízhatóságával és üzemidejével? Emlékezzünk a felhő hosting fogalmára.A felhőtechnológiák növelik a virtuális magánszerver hibatűrésének szintjét a felhőmérnöki csomópontok többszörös megkettőzése miatt. Meg kell jegyezni, hogy nem minden optimalizált virtuális webszerver felhő, a VDS-ek általában egy szerver alapján jönnek létre, és ennek eredményeként a bérleti díjon kívül nincs előnyük a dedikált szerverhez képest. De ha már a felhőnél tartunk, akkor a költségek mellett nyugodtan tulajdoníthatjuk az előnyöknek a megbízhatóságot és a könnyű méretezhetőséget, az adatmentést és egyebeket. Mivel Ön a felhőben bérel egy virtuális szervert, nem frissíti a hardvert, mivel ez a felhőt biztosító adatközpont feladata.A VDS-eket általában egy szerver alapján hozzák létre, és ennek eredményeként a bérleti díjon kívül nincs előnye a dedikált szerverhez képest. De ha már a felhőnél tartunk, akkor a költségek mellett nyugodtan tulajdoníthatjuk az előnyöknek a megbízhatóságot és a könnyű méretezhetőséget, az adatmentést és egyebeket. Mivel Ön a felhőben bérel egy virtuális szervert, nem frissíti a hardvert, mivel ez a felhőt biztosító adatközpont feladata.A VDS-eket általában egy szerver alapján hozzák létre, és ennek eredményeként a bérleti díjon kívül nincs előnye a dedikált szerverhez képest. De ha már a felhőnél tartunk, akkor a költségek mellett nyugodtan tulajdoníthatjuk az előnyöknek a megbízhatóságot és a könnyű méretezhetőséget, az adatmentést és egyebeket. Mivel Ön a felhőben bérel egy virtuális szervert, nem frissíti a hardvert, mivel ez a felhőt biztosító adatközpont feladata.
A költő semmi esetre sem próféta vagy vátesz a XXI. században. Nem kell, és nem is szabad igét hirdetnie. Munkahelye nem a szószék, hanem az íróasztal. A felhők helyett jobb, ha magába néz: mit végzett aznap. Mindennap valamennyit írni kell, Thomas Mann, Márai Sándor mintájára. Ez nem mindig sikerül. Akkor az ember kigondol valamit - lehetőleg olyasmit, ami neki is, másoknak is jó. Vagy: nem rossz. Ezért van, hogy inkább tanárnak érzem magam, mint költőnek - a babitsi ,,Látni, teremteni kell" jegyében.
Balla D. Károly tiltakozása a budapesti József Attila-szobor eltávolítása ellen - internetes akció 
Frissítés. A cikk látogatottsága a következő napokban tovább nőtt, legolvasottabb posztommá vált. Több száz olvasót hozott a Google (általában két hold vagy két hold 2011 keresőkérdéssel), két kommentelő pedig arról számolt be, hogy hiába leste az eget :)
Itt jobbra lehet a cenzúraprovokáló kérdésekről szavazni>> 
Már jó régen megszavaztattam blogom olvasóit, de mind ez ideig nem volt időm, kedvem összefoglalni a végeredményt. Maga az ötlet onnan jött, hogy valamelyik naplóbejegyzésemben a Beregszászott formát használtam. Balla D. Károly egyik magánlevelében szóvá is tette ezt, arra hivatkozván, hogy ez a forma szerinte helytelen, és kifejezetten füstölög pisztolyának csöve, ha meglátja a sajtóban...
Tehát a szavazás végeredménye:
ÖN SZERINT MELYIK FORMA HELYES?
1) Beregszászon (34%)
2) Beregszászban (55%)
3) Beregszászott (3%)
4) Mindhárom helyes (6%)
Összesen 29 olvasóm szavazott, melynek nagy többsége feltételezhetően kárpátaljai. A végeredmény jól mutatja, hogy a legtöbben a Beregszászban formát érzik helyesnek (16 szavazat), a második helyre a Beregszászon került (10 szavazat), egyes vélemények szerint mindhárom forma megállja a helyét (2 szavazat), és mindössze egyetlen szavazó gondolta úgy, hogy a Beregszászott is elmegy. Én magam leginkább a Beregszászon formát kedvelem, nyelvérzékem szerint ez a legtermészetesebb, de úgy látszik, a Beregszászban elterjedtebb. A Beregszászott viszont a magyar nyelv szabályai szerint valóban helytelen (az más kérdés, hogy a modern nyelvészet már megengedőbb, kevésbé prediktív álláspontot képvisel, de ebbe most nem szívesen kontárkodnék bele).
Egy kis érdekesség: Balla D. Károly megkérte egyik nyelvészbarátját, hogy nézzen utána a pontos szabálynak az –t, –tt locativusi esetragot illetően. Az e-mail ide vonatkozó részletét be is másolom, mindannyiunk okulására:
A mai magyar nyelv rendszere c. akadémiai leíró nyelvtan I. kötetében, az 573. oldalon ez áll:
"A -t ragváltozat csak a -hely vagy -vár utótagú összetett helynevek abszolút tövéhez járul, de még ott is elég ritka (...), meg egypár más (egytagú) névhez..."
De érdemes megnézni ezeket a helyeket is:
Nyelvművelő kézikönyv, I. kötet, földrajzi nevek helyhatározó ragjai címszó alatt a 676. oldalon.
Nyelvművelő kézikönyv, II. kötet, -t/-tt helyhatározórag címszó alatt az 1101. oldalon.”
Kényelmetlen mű Kertész Imre Sorstalansága. Kínos. Amikor olvasásához készültem, azt gondoltam: pirul majd az arcom, szégyenkezem, sóhajtozom, szörnyülködöm, felháborodom és végül majd erkölcsi mivoltomban mégiscsak megerősödve kerülök ki a dologból. És valami egészen más történt, amit azóta sem sikerült pontosan megfogalmaznom. Mert a Sortalanság nem úgy épül az emberbe, mint valami lezárt tanulság. Hanem mint sosem gyógyuló seb. És ez a seb egyáltalán nem azonos a holokauszt miatti lelkiismeret-furdalással. A regény az igazságérzetünket billenti ki egyensúlyából, érvényteleníti bejáratott értékítéletünket, s olyanfajta szembesülésre kényszerít, amelyből nem kerülhetünk ki győztesen. Ahelyett, hogy megigazulnánk, inkább egyfajta megalázottságot érzünk, de még az sem adatik meg nekünk, hogy ezt erkölcsi kudarcként éljük meg, ebben lehetne valami fennköltség is, de nem, sokkal elementárisabb, ősibb az érzés, amely, bár irodalmi mondatok révén, mégis áttételek nélkül, primer módon, elemi erővel tör ránk. Emelkedettséget vártunk, gyötrő, fájdalmas, de értékítéletünket visszaigazoló tanulságot, ehelyett kelepcében találjuk magunkat, és pontosan tudjuk, csak ahhoz hasonlatosan szabadulhatunk, mint csapdából a farkas, amikor lerágja és odahagyja vasak közé szorult lábát. »tovább
Még hogy transzferárak?! Az ember mindig tanul valamit. Én például most azt, hogy mi az a transzferár és mi különbözteti meg a piaci ártól. Nem kell megijedni, nem képzem át magam közgazdásszá vagy pénzügyi szakivá (habár a magyar irodalom talán jobban járna...), hanem, úgy fest, több év kihagyás után újra bizonyos honlap-optimalizációs (SEO) tevékenységre adom a fejem, így voltaképp most azt tesztelem, hogy a Google keresőjében a "transzferár" szóra milyen helyen jelenik meg ez a posztom. Ha egyáltalán... Akinek nincs jobb dolga, figyelje, aki meg többet akar tudni a témáról, egyelőre, mielőtt valóban szakmai oldalt ajánlanék (linkerősítő céllal is) ezt a leírást ajánlom: Mi az a transzferár?
Szó se róla, remekül kezdődik Martin Scorsese művészi igénnyel megalkotott pszichothrillere (Viharsziget, Shutter Island, 2009), a nyitó képsorok és a zene borzongtató akkordjai semmi kétséget nem hagynak afelől, hogy komoly filmnek nézünk elébe: két nyomozó érkezik a legveszélyesebb pszichopatákat elkülönítő börtönszerű elmegyógyintézetbe (történik mindez egy elzárt szigeten az USÁ-ban 1954-ben), ahol is nem kisebb rejtélyt, egy háromszoros gyermekgyilkos nő gyanús eltűnését kell kinyomozniuk. És az indításhoz hasonlóan ugyancsak kitűnő a befejezés, amikor is az addigra alaposan összekuszált szálak és felgyülemlett »tovább
2011. február 14-én lesz a Magyar Királyi Csendőrség megalakulásának 130-ik jubileuma. Ennek tisztelete alkalmából szeretnék, Esztergomban egy csendőr relikviákból álló csendőrszobát kialakítaniAztán még elpufogtat néhány szépséges frázist:
Azzal a kéréssel fordulok hozzátok drága magyar testvéreim, határon innen és túl, hogy aki e kezdeményezésemet jóindulatú megtisztelő pártfogására méltónak tartja és tud, küldjön nekem a régi Magyar Királyi Kakastollas Csendőrséggel kapcsolatos tárgyakat, fotókat.
Hátralévő életünkre Jóságos Istenünk és a Magyarok Nagyasszonyának égi közbenjáró, pártfogó áldását kérve maradok honfitársi szeretettel, Esztergomból, Szent István király szülővárosából, mártírsorsú Mindszenty József Herczegprímás Úr nyughelyéről, a „Magyar Rómából”. HÍVEN, BECSÜLETTEL, VITÉZÜL A HAZÁÉRT MINDHALÁLIG!A legszebb az aláíró titulusa:
Lovag vitéz Dr. Ifj. Szilas László
A Magyar Királyi Csendőrség Tiszteletbeli Csendőre
A Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület Alapító Tagja
Az Esztergomi 4. számú tiszteletbeli Csendőrőrs Parancsnoka
A Horthy Miklós Társaság Tagja
