Vízumköteles visszacsatolás

És működik... Először véletlenül figyeltem fel arra, hogy a vízumköteles szóra rákeresve a Google képtalálatai között elsőként az én arcom tűnik fel.


Ekkor ezt így kommentáltam főblogomban:
Az micsoda dolog, hogy a Google képkeresésben a Vízumköteles szóra az én fizimiskám az első találat? Ennyire tisztában van a Nagy Kereső a nemzetközi státusommal?
Aztán egy fél év múlva, teljesen véletlenül észrevettem, hogy a fenti kép saját jogán szintén bekerült a Google képtalálatai közé:


Ezt fűztem hozzá:
Nos, a Google mára az akkor készült képernyőfotót is kitette az adott szóra adódó képtalálatok közé, így most az alább látható módon egyszer szerepelek primer módon és egyszer másodlagosan a jelenségről közreadott  dokumentumképen. Gondolom, fél év múlva az alábbi kép is felkerül a listára, akkor harmadlagosan is ott leszek – és majd persze azt is megírom egy újabb képernyőfotó kíséretében, amely majd szintén felkerül a találatok közé… És így tovább. Képmásom egyre kisebb lesz, vízumkötelezettségem pedig egyre halmozottabbá válik.
És alig telt el 2 nap, blogom egyik olvasója kommentjében már jelezte, az új képernyőfotóm máris megjelent. A mostani kép így fest. Úgy tűnik, a dolog bármeddig folytatható, kellő kitartással akár az első tucatnyi találat is lehetne az enyém.

Vajon 12 vízumkötelesség már kitesz egy vízumot? 



Ki látott engem? (Ady)

Ernyei Bea írja blogjában:

A legújabb információk fényében végleg lelepleződött BDK titka! Mint kiderült, első "álhalálakor" valóban elhunyt a híres kárpátaljai író. Csakhogy ahelyett, hogy nyugodalmas békére lelt volna a túlvilágon, BDK-alteregók szóródtak szét lakhelyének közelében. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy életében nem kapott kellő elismerést, így most rengeteg BDK-követő és BDK-gyűlölő formájában jelenik meg az egykori író. Számtalan Facebook-profilja révén BDK összes rajongója is BDK, s még itt sem állt meg az elhalálozott: az ellenvéleményeknek is egytől egyig ő a szerzője. Megtévesztő, mivel a támadók sokféle alakot öltenek: a kulturáltan megnyilvánuló vitázótól a "paraszt" anyázóig mindenféle stílusú véleménnyel találkozhatunk.
A poszt folytatásában Markovits Teodóra áldásos munkásságáról is szó esik:
Ki látta BéDéKát? 

Más: Mihez ért BDK? (részlet a Miért nem szeretjük BDK-t c. esszéből)

Irodalmi zárcsere :)

Miközben, úgy fest, újra lesz tanítványom, ezúttal SEO-oktatásban fogom részesíteni, aközben újfent irodalmi keresőoptimalizálásra vetemedtem, ezúttal egy neten még nem olvasható regényrészletet adaptáltam az optimalizálás keresőszavához. Főhősöm elköltözik otthonról, döntését anyja és nővére barátságtalan zárcserével viszonozza. Az új eszközblog indítása és módszerem sajátossága újra felveti: vajon a tanítványomnak mit tudok ebből átadni. Illetve mit lehet megtanítani abból, ha az ember olyan eljárásokat alkalmaz, amelyet egy tanítványtól semmiképpen nem várhat el. Elvárhatom-e pl. hogy az autóbérlés keresőszó okán megírja az első budapesti autókölcsönző történetének izgalmas epizódjait, például azt, hogyan lapított fának egy Ford T-modellt az Andrássy úton a száguldó tűzöltókocsi? Vagy vegyem rá arra, hogy saját szociofotóját használja a zárcsere keresőszavú projektben?

Aforizmom a Kulturparton

Kárpátaljai szerkesztője lett a Kultúrpart erdélyi kiadásának. Kinevezését azzal ünnepelte tegnap, hogy kirakta címlapra egy aforizmámat. Ezúton köszönöm - ezek közléséhez nem kell előzetes szerzői hozzájárukásom. De minden máshoz igen - figyelmeztettem az egyébként kedves szerkesztőt, jó munkát kívánva neki.

Blogok közt

Elveszek blogjaim labirintusában. Hát még az olvasók...
Lenne ugye a Főblog, a legfontosabb publikálási hely (linkje ott a legfelső sorban), de most egy ideje úgy éreztem, hogy a cikizós-kekeckedős, olykor beszólós posztokat inkább a régóta meglévő Kárpáti Viperában kellene közzétenni, amely ráadásul most egyesült a hajdani Kárpáty Nyúzzal. Át is kellene keresztelni a fúzió nyomán Kárpáty Vipera News névre, de voltaképp még azt is bele lehetne tenni, hogy Balládium, mert ennek az új rendszernek a keretei között indult. Elvben sem itt, sem a főblogon nem kellene irodalmi produktumokat megjelentetni, arra ott a BDK Balládium, mégis megteszem a főblogon, mert az irodalmi portálon valami rendszerbe állított összeszedettséget szeretnék előállítani, az ad hoc közlések oda nem illenek. Ha új haiku születik, akkor hát jön az ungparty.net/blog posztjaként. Na aztán meg ott vannak a kárpátaljai témák, amelyek nem cikizősek, nyilván a Kárpátalja Blogban a helyük... és a többit már nem is sorolom.. Ha nem számítom a pusztán SEO-célból indítottakat, akkor is cirka félszáz webegységgel kell számolni. Iszonyú... Ez már polyblogámia.