[A szerző] nagy erényének tartom, hogy sok évvel ezelőtti, szinte rendíthetetlennek látszó Orbán-pártiságát (akkoriban vitatkozgattunk) ez a kritikus hang felváltotta. Amit viszont valóban érzek, hogy miközben a a kormányoldal baromságait tollhegyére tűzi, aközben kínosan igyekszik a baloldallal szembeni averzióját kifejezni. Lihegésnek nem érzem, de kis mesterkeltség azért (számomra) nyilvánvaló. A miniszterelnök hazudozásairól szólva kijelenteni, hogy Orbán Gyurcsány legjobb tanítványa, az én szememben például ilyen motívum, lévén Orbán pálfordulásai és első miniszterelnöksége azért nemcsak időben előzi meg Gyurcsányt, hanem szerintem a hazugságok nagyságrendjét illetően is bőven Viktor viszi el a pálmát, inkább az őszödi rétor gondolható tanítványnak, aki aztán bele is bukott vallomásába. Ilyen vallomást azonban Orbántól hiába várunk, ő nem csupán hazudik, hanem tévedhetetlennek is gondolja magát. Ez azért nem ugyanaz. Másutt viszont nem érzem ezt a mesterséges balra-is-csapást Albertnél, mert amikor például azt írja, hogy az IMF-mumusra azért van szükség, mert Gyurcsány már nem eléggé súlyos mumosnak, lévén elpojácásodott - akkor utóbbi kitétellel csak egyetérteni tudok. Mindezzel együtt Albi előtt le a kalappal, kvalitásait illetően megérdemelten került a szakmai karrier csúcsára, a politikai elkötelezettsége-beágyazottsága (ha egyáltalán volt ilyen) szépen hámlik róla. Titokban azt remélem, hogy egyszer első kenyéradójáról, a KMKSZ-ről is leszedi a keresztvizetIlletve:
A Gyurcsány-fóbia és Gyurcsány démonizálása a jobboldal (vagy az oda húzók) részéről nyilván túlzás, és része az ellenségképpel szembeni önmeghatározásnak, ugyanakkor én sokban nemcsak érthetőnek, hanem indokoltnak is tartom ezt az ellenérzést, hiszen a jó Ferenc alaposan rászolgált. Szememben két nagy bűne volt (most építi a harmadikat), az első az, hogy a baloldaliság "becsületét"sem személyes példájával, sem a kormányzásával nem sikerült megteremtenie (holott valami ilyesmit ígért), hanem éppen ellenkezőleg. A másik, hogy az országot egyáltalán nem sikerült jó vágányra terelnie, hanem itt is indokolt az "ellenkezőleg". E kettő túl sok volt. Mert ha gyengén kormányoz, de közben a baloldaliság értékeit megőrzi, felemeli, akkor veszthetett volna emelt fővel. Vagy fordítva: ha feladja a ezeket az értékeket, de megteremti az ország stabilitását, akkor elfogadható lenne a nem túl vonzó kompromisszum is. De hogy se-se?! Ennek a két súlyos hibának az egymást erősítő hatásából következik a mostani állapotok kialakulásához vezető alaphelyzet: a Jobbik térnyerése és a Fidesz 2/3-a. Két gyurcsányi bűn, és két büntetés a magyarok nyakán. (Jó, tudom: lehet finomítani a képet, sok egyéb is közrejátszott, de bárhogy is nézem: a módszeres kalapácselcseszési mechanizmus mégis a mi Ferinkben öltött testet.) Na most ehhez ha hozzávesszük a mostani szereplését, akkor érlelődni látszik a harmadik főbűn, mert egyre nyilvánvalóbb, hogy visszatérése és nyomulása nem segíti a baloldalt és az Orbán-buktató erőket, hanem megosztja őket. Meglehet, nélküle az MSZP és hamarább állt volna talpra: az megjelenésével kialakult belső viszály sok-sok energiát lekötött, sok hónapot haszontalanul elfolyatott, látványos kiválása a pártból pedig hiába hozott tiszta helyzetet, s hiába támasztható alá az érvelés, hogy az MSZP és a DK összesen több szavazatot gyűjthet be, mintha csak egy párt lenne a baloldalon - mert az a bizonyos Gy-fóbia elég erősnek látszik ahhoz, hogy mégis gátja legyen a demokratikus erők összefogásának. Ha pedig a maradék pártok és a civil mozgalmak Gy "szarkeverése" miatt lesznek képtelenek összefogni, akkor nem sikerülhet a Fideszt annyira megverni, hogy a Jobbikkal együtt ne legyen kormányképes. Ha pedig a Jobbikkal együtt kormányképes lesz a 2014-es választások után, akkor a Fidesz-Jobbik koalíció vészterhes korszaka vár Magyarországra. Számomra alig hihető, hogy az eszes, gyors felfogású Gyurcsány ne lássa be: a személye tehertétel a baloldal és a demokratikus ellenzék számára. Sőt, picit tovább megyek: néhány igazán jó fej (Bauer, Debreceni) is elvesztette (az én szememben legalábbis) a hitelességét amiatt, hogy egy ilyen (szerintem káros) hatalmi törekvés hegedűseinek elszegődtek. // No, mindezt csak azért, mert én is azt gondolom: Gy-t szidni és kárhoztatni megvan minden okunk, de a lólábat kilógatni mégsem kellene azzal, hogy akkor is őbelé rúgunk, amikor más szennyesét teregetjük.