Péntek reggel. Csengetnek. Két jól öltözött hölgy, szövetkabátban, csinos kalapkával fejükön. Úriasszonyok, mondanám, ha ennek a kifejezésnek bármi értelme lenne a mai Ukrajnában. Először a
Mi a Biblia? című könyvet kínálják rá Évára. Köszönöm, ilyenünk már van, hárít nőm. Kegyes hazugság: nem akarja az elvi okokból történő kategorikus elutasítással megsérteni a kedves becsöngetőket.
Van másik típusú fordulta következik. - Na és ez? - veszik elő a
Mi a korrupció? (
Що таке коррупція?) című könyvet. - Köszönöm, ezt pedig betéve ismerem - mondja Éva.
Mosoly, elbúcsúznak. Tűnődünk, vajon hittérítők voltak-e vagy könyvügynökök.
A következő ház az utcánkban egy volt nagyfőnök üzletemberé, aki a rossz nyelvek szerint erdeinkben hatalmas törvénytelen vágásokat végeztetett és a fát Nyugara dobbantotta regnálása idején. Amúgy vallásos ember, kitüntetetten nagy felhajtással ünnepel minden olyan napot, amit az egyházi kalendárium ünnepelni előír.
Tippelgetjük, melyik könyvet sózzák rá a kalapos hölgyek.
