Orbáncfű-akció

Itt jobbra lehet a cenzúraprovokáló kérdésekről szavazni>>

Akcióm lényege:  Cenzúraprovokáció

A Népszava ellen furcsa eljárás indult egy (vagy több?) olvasói komment miatt.  Miközben még az sem derült ki, hogy voltaképp mi a tényleges kifogás. Az Index összefoglalója szerint az adott cikk után „a jelenleg mindössze 18 kommentet tartalmazó vitában valaki egy bizonyos Orbáncot csúnya fertőző betegségnek nevez, Schmitt Pálról pedig többen is megállapítják, hogy nem túl erős jellem, egy kommentelő odáig merészkedik, hogy »pojácának« nevezi.” Nos, a magyarországi cenzúra-viszonyok tesztelése érdekében (szándékosan egy Mo-i szolgáltató szerverén futó oldalamon) ezúton megerősítem: 1) Orbánc egy csúnya fertőző betegség; 2) Schmitt Pál pojáca.  Ugyancsak tesztelési célzattal a Facebookon egy hónapon át minden nap megismétlem e két állítás valamelyikét – és figyelem a következményeket.

Mivel sem Orbáncban szenvedő beteg képével, sem politikusportréval nem akartam oldalamat elcsúfítani, egy szép sárga orbáncfű-virágot választottam akcióm jelképéül.

Frissítés: a szavazás az alábbi eredménnyel zárult:

Virtuális tűzugrás

Talán nem meglepő, hogy a sikeres digitális dedikálás után a virtuális tűzugrás ötletével is előálltam. Ennek lényege, hogy az oldalamra látogatók a megpörkölődés legkisebb veszélye nélkül egy gesztussal (a like/tetszik gomb megnyomásával vagy komment közzétételével) igazolják, hogy részt vettek a virtuális gesztusban és sikeresen átugrották a képzetes tüzet - minderre az idei nyári napforduló és Szent Iván-éj alkalmából kerítettem sort (nem kevesek örömére). Még lehet ugrani itt.

Csönge jelesre diplomázott, Weöres Sándor pedig 98 éves lenne. Ez az alkalom megfelelőnek mutatkozott arra, hogy leányunk nevéről kifecsegjek pár érdekességet, s arra is, hogy sajátos módon értesítsem a Vas megyei Csönge község lakosságát az örvendetes eseményről: Csönge, Weöres

Új szám, új archívum

Ezúttal egy helyett két hetet vártam webmagazinom új számának összeállításával. Ilyen lett: BDK ONLINE. Újdonság, hogy a listázós archívum mellett most már címlap-archívomok szerint is lehetséges a böngészés: katt ide. Talán friss olvasnivaló is akad elegendő:

Beregszászott??

Csordás László blogja, 2011. jún. 10:

 

Már jó régen megszavaztattam blogom olvasóit, de mind ez ideig nem volt időm, kedvem összefoglalni a végeredményt. Maga az ötlet onnan jött, hogy valamelyik naplóbejegyzésemben a Beregszászott formát használtam. Balla D. Károly egyik magánlevelében szóvá is tette ezt, arra hivatkozván, hogy ez a forma szerinte helytelen, és kifejezetten füstölög pisztolyának csöve, ha meglátja a sajtóban...

Tehát a szavazás végeredménye:

ÖN SZERINT MELYIK FORMA HELYES?

1) Beregszászon (34%)
2) Beregszászban (55%)
3) Beregszászott (3%)
4) Mindhárom helyes (6%)

Összesen 29 olvasóm szavazott, melynek nagy többsége feltételezhetően kárpátaljai. A végeredmény jól mutatja, hogy a legtöbben a Beregszászban formát érzik  helyesnek (16 szavazat), a második helyre a Beregszászon került (10 szavazat), egyes vélemények szerint mindhárom forma megállja a helyét (2 szavazat), és mindössze egyetlen szavazó gondolta úgy, hogy a Beregszászott is elmegy. Én magam leginkább a Beregszászon formát kedvelem, nyelvérzékem szerint ez a legtermészetesebb, de úgy látszik, a Beregszászban elterjedtebb. A Beregszászott viszont a magyar nyelv szabályai szerint valóban helytelen (az más kérdés, hogy a modern nyelvészet már megengedőbb, kevésbé prediktív álláspontot képvisel, de ebbe most nem szívesen kontárkodnék bele).

Egy kis érdekesség: Balla D. Károly megkérte egyik nyelvészbarátját, hogy nézzen utána a pontos szabálynak az –t, –tt locativusi esetragot illetően. Az e-mail ide vonatkozó részletét be is másolom, mindannyiunk okulására:

A mai magyar nyelv rendszere c. akadémiai leíró nyelvtan I. kötetében, az 573. oldalon ez áll:

"A -t ragváltozat csak a -hely vagy -vár utótagú összetett helynevek abszolút tövéhez járul, de még ott is elég ritka (...), meg egypár más (egytagú) névhez..."

De érdemes megnézni ezeket a helyeket is:

Nyelvművelő kézikönyv, I. kötet, földrajzi nevek helyhatározó ragjai címszó alatt a 676. oldalon.

Nyelvművelő kézikönyv, II. kötet, -t/-tt helyhatározórag címszó alatt az 1101. oldalon.”

73 limerik

Széles az alagút címen elektronikus könyv (e-book) formájában megjelentettem limerikjeimet: irodalmi hősök; élő írók sírversei; pajzán kárpáti limerikek. A könyv szabadon letölthető és terjeszthető. Részletek itt: 73 limerk - ahol lapozni is lehet.