Kövér, lapos, éles

Most olvasom, hogy a múlt héten az erre igencsak avatott Kövér újraavatott. Az MTI tudósítása szerint a vereckei honfoglalási emlékmű helyreállítási és új oltárkövének avatási ünnepségén Kövér László több száz ember előtt elmondott beszédében hangsúlyozta: "Verecke a magyar lélekben az útkeresés és a hazatalálás jelképe, bizonysága annak, hogy a jól megtervezett út mindig célba visz. Bizonysága annak, hogy ami ma még álom, az holnap valóság lehet."

Megjegyzésként annyit, hogy Kövér metaforájával - „ami ma még álom, az holnap valóság lehet” - nem az a baj, hogy lapos közhely, hanem az, hogy a feléledő Horthy-korszak elszánt restaurációjának a koncepciójába jól illő irredenta elképzelésekre való utalásként is értelmezhető (mondatot alkotni azért én is tudok!), így nem csillapítani, hanem sajnos inkább megalapozni látszik az ukrán nacionalisták részéről megfogalmazott vádat, miszerint az emlékmű nem annyira a múltbéli honfoglalásnak, hanem a mai magyarok látens (?) területi igényeknek élesre fent a szimbóluma.