Puccs vagy népharag
Facebookos kommentjeim, okt. 23 után
na most az a helyzet, hogy tegnapi beszédével a minapi cikkemben vázolt csapdahelyzetet GyF megszüntette, mivel ezek után már egyáltalán nem feltételezem róla azt az egyedüli képességet, amit ennek előtte még belé láttam. "Nincs középút, aki nincs velünk, az Orbánnal van." - hörögte orbáni rekedtséggel. Pikó András véleményét osztom: "az ellenzéki egységet és mögé a társadalmi többséget nem morális alapú, de politikai zsarolással, az ellenzékkel is kritikus vélemények kényszeres elhallgattatásával, hanem az ellenzéki politikai alternatíva vonzóbbá tételével kellene elérni. Ezek a mondatok, azzal, hogy másképpen gondolkodókat Orbán érdekközösségébe nyomják, éppen úgy zárják ki a demokraták közösségéből a kritikusokat, ahogy Orbánék szokták kizárni a nemzetből az ellenzéket, a velük egyet nem értőket." - jegyezte meg Gyurcsány fenti és Bokros alábbi mondatáról: "Aki elmúltnyolcévezik, aki gyurcsányozik, az Orbánnal van." - hát nem, kedves volt miniszterelnök és volt miniszter urak! nagyon is lehet valaki orbán rendszerének esküdt ellensége (demokratikus és liberális, értékelvű alapokon) úgy, hogy a régebbi politikai garnitúrát is elutasítja
hogy orbán mit és hogyan hörgött a másik színpadon, hogy miként szűrte ki a füttyöt a köztévé, hogy ököllel csaptak egy történész arcába stb., az mind-mind borzasztó. de a pszichopaták vezette diktatúrák már csak ilyenek, mégis, mi mást várhatnánk. szomorúbb, hogy a demokratikus ellenzékkel kapcsolatban táplált remények is újra és újra illúziónak bizonyulnak. mi más marad, mint a belső puccs vagy a népharag.
